Az olvasás szabadsága

„Ha egyszer megtanultál olvasni, örökre szabad leszel.” Ezt a mondatot a híres, afroamerikai, emberjogi harcos Frederick Douglass vetette papírra a 19. század közepén, amikor hazánkban is fontossá vált az analfabetizmus visszaszorítása, mely ekkor még a lakosság kétharmadát érintette. Az írni-olvasni tudás nemzetközi napjának máig érvényes üzenete ez: akinek megvan ez a képessége, csak az tudja gyakorolni az alapvető emberi jogait.

 

A láthatatlanok – sokan utalnak így arra a szűk társadalmi rétegre, akik napjainkban analfabétaként élnek. Bár hazánkban és a legtöbb európai országban arányuk egy százalék körül mozog, a felmérések szerint a világ egészét tekintve 773 millió felnőtt ember tartozik ebbe a körbe. Az UNESCO 1967-ben vezette be az írni-olvasni tudás nemzetközi napját a programjába, így világszerte számos rendezvény képviseli az ügy fontosságát.

A kultúra képviselői is nagyon sokoldalúan foglalkoznak a kérdéskörrel és hívják fel rá a figyelmet alkotásaikkal. Ennek egyik legaktuálisabb könyves példája Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek című regénye, ami Magyarországon is olyan nagy népszerűségre tett szert, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasói már minden tagkönyvtárban csak előjegyzéssel tudnak hozzájutni. A lápi lány története nem csupán egy lassan hömpölygő, mégis izgalmas romantikus krimi és a természethez szóló himnusz ötvözete. A könyv arról is szól, hogy miként tud valaki nagyon nehéz körülmények között, a társadalom perifériájára szorulva, az iskolai rendszerből kiesve szinte teljesen önerőből a kultúra alkotó tagjává válni.

A tehetségesen rajzoló, természettel szinte szimbiózisban élő, együtt lélegző lánynak csak egy apró lökés kell: egyetlen ember, aki máshogy gondolkodik róla, mint a társadalom többi tagja, és valóságos híddá válik számára. A madártollas fiú, Tate megtanítja Kyaát, a lápi lányt írni és olvasni. Így lehetővé teszi azt, hogy Kya sikeres szerzővé, a tudományos ismeretterjesztés megkerülhetetlen alakjává válhasson. Már az olvasás órák kezdetén megmutatkozik, hogy a lány nem átlagos olvasó. Nemcsak megérti, amit olvas, hanem a gondolatok mélysége, jelentősége is rögtön eljutnak hozzá. 

„A lány lassan, egyesével megfejtette a szavakat. »Egyesek tudnak élni a vadon teremtményei nélkül, mások pedig nem.« 

– Ó – lehelte Kya. – Nahát! 

– Tudsz olvasni, Kya! Ezentúl már mindig tudni fogsz. 

– Nem csak erről van szó. – A lány szinte suttogott. – Én nem tudtam, hogy a szavak ennyi mindent jelentenek. Nem tudtam, hogy egy mondatban ennyi minden belefér.”

Kya nemcsak olvasni, hanem értőn olvasni is megtanul, megvannak hozzá a képességei, ahogy ahhoz is, hogy ne csak betűket vessen a papírra, hanem szépen, igényesen, érthetően fogalmazzon. Emellett pedig rögtön megérti, hogy milyen erőt rejt ez a tudás. Ahogy nagy költőnk, Kosztolányi Dezső fogalmazott: “A könyvben nem az az érték, ami le van írva, hanem amit kiolvasunk belőle. Minden szó arra való, hogy megindítson bennünk egy folyamatot, s mi ezt hitelesítsük.”

A lápi lány megítélése – a könyv egészének ismeretében – egyetlen értő olvasóban sem lehet fekete-fehér, abban a tekintetben azonban vitathatatlan példakép lehet, ahogy a tudományos életben kivívta az elismerést. Ehhez azonban feltétlen szükség volt Tate segítségére. Az ő példája arra emlékeztet mindenkit, hogy a Kyahoz hasonló embertársaink sorsa nemcsak a nemzetközi támogatásoktól és kezdeményezésektől, az aktuális rendszerek berendezkedésétől, vagy az oktatási intézmények adta lehetőségektől függ, hanem olykor tőlünk, az egyes emberektől is. Tate alakján keresztül mutatkozik meg a személyes felelősség szerepe és a tanítás értéke. Napjainkban lehet, hogy idehaza az írni-olvasni nem tudók aránya csak egy százalék, de jóval magasabb azok száma, akiknek ez a képessége nem elég fejlett ahhoz, hogy például értelmezni tudjon egy hivatalos levelet. A 21. század az analfabetizmus olyan, új formáit is körvonalazza, mint az idegen nyelvek, vagy a digitális eszközök ismeretének hiánya – az írni-olvasni tudás nemzetközi napja részben erre is felhívja a figyelmet.

 

Fotó: Könyvfőváros 2023