Budapest közel másfél évszázada Európa egyik jelentős kulturális központja, írók, költők nemzedékeinek otthont adó szellemi vonzástér. A könyv és a magyar könyvnyomtatás története azonban még gazdagabb múltra tekint vissza: idén ünnepeljük az első budai nyomda alapításának 550. évfordulóját, 2023-ban pedig az első Budai Krónika megjelenését. Az elmúlt fél évezredben szinte megszámlálhatatlan mennyiségű kötet született meg fővárosunkban, nemcsak magyar nyelven. Itt nyomtatták első könyveiket a szomszédos országok kiadói is, máig is ható pezsgő, multikulturális légkört teremtve városunkban. A könyvnek azonban nemcsak múltja, jövője is kell, hogy legyen.

A kulturális térben az elmúlt évtizedekben talán ezen a területen történt a legnagyobb változás. Manapság a filmmegosztó oldalak sorozatnézői, a közösségi médiát fogyasztók, az internetes hírfolyamot pörgetők mintha elpártoltak volna a kézbe vehető, lapozható, átgondoltabb élvezetet nyújtó könyvektől. Ez éppen elég ok arra, hogy együtt átgondoljuk a megváltozott körülmények hatásait, a könyvkultúra változásait, a könyvműfajok jövőjét, a kritikai médiaműveltség új szempontjait. 2023-ban Budapest Könyvfőváros lesz. Élménnyé, közösségi cselekvéssé fogjuk formálni az olvasást, olyan új színtereket és interaktív formákat teremtünk, aminek a könyv, a szöveg, a közös tudás áll a középpontjában. Nagyszerű lenne, ha mindenki rátalálna azokra a helyekre Budapesten és a főváros határain kívül is, ahol izgalmas, provokatív, értékes könyvek veszik körül, ahol életre szóló kulturális és közösségi élményt kaphat. Mert a könyveken, az olvasáson, a közös kulturális élményeken keresztül tudunk beszélni a gondolat, a tudás szabadságának lényegéről, teret adhatunk a környezetvédelemmel, a klímaváltozással kapcsolatos témáknak, és foglalkozhatunk azzal, ami a közös bennünk, azzal, ami összeköt minket, olvasó embereket. Hiszek abban, hogy a világ újra azoké lesz, akik olvasnak.